english_
magyar_
Doc_

Fakuló emlékmásolatok_
Talányosan_
Kiállításmegnyitó_
Sétatér_
A gyík halála_
Moizer Zsuzsa önarcképei_
Párizsi kék_
Identity Fiction_
Emelkedőben_
Emma Re Moizer Zsuzsa akvarelljeiről_
Huszonévesek _
Festés mint feltárulkozás_
Lélekszín_
Lányalakok_
Többhetes kiállítás_
Moizer Katalógus 2007_
Az egó, ha állat lenne_
Örömtelen Mona Lisa_
Női mitoszok_
Öt fiatal festő_
Strabag díj_
Febronia _
Ráolvasás - Radnóti Sándor_
Festő Van _
Magánmitológiák _
Ballasztok_
Több szem többet lát_


IDENTITY FICTION (2008)
Képek a kiállításról_
IDENTITY FICTION - Meeting Europe - Hungary
Dimitri Konstantinidis
Meeting Europe - Hungary, Katalógus
2008

Hálózatunk művészeti témájú kalandozásai, különösen a Közép- és Kelet Európába, illetve a periferikus zónákba vezető utak egyértelműen megmutatták, hogy milyen felkapott téma manapság az emlékezés, függetlenül attól, hogy kollektív vagy egyéni emlékekről van szó. Ez az állandó, már-már megrögzött én-keresés számos különböző kontextusban jelenik meg, de mindenképpen egyeduralkodó helyet foglal el a kulturális és művészi miliőben.
Mintha minden egyes ember számára fontossá vált volna az, hogy megértse országának sokszor viharos történetét, amely kulcsszerepet tölt be az egyén identitásának megismerésében és felépítésében; mintha mostantól sürgősen fel kellene kutatni és felszínre kellene hozni azt a körülmények és az emberek identitása közötti komplex és kölcsönös kapcsolatot, amely e keretek között alakult ki.
Az Identity Fiction, a „Találkozás Európával - Magyarország" projekt jelenlegi állomása olyan művészek munkáit gyűjti össze, akik érzékenyen reagálnak az identitással kapcsolatos számos - és rendkívül változatos - kérdésre.
Beszéljünk akár Révész László Lászlóról, Szépfalvi Ágnesről, Moizer Zsuzsáról vagy Gyenis Tiborról: egyrészt mindnyájan azzal a nagyon törékeny és finom határral foglalkoznak, amely a fikció, a káprázat és a vágy között húzódik, másrészt viszont azzal a valósággal, amely megteremti az identitás objektív természetét.
Az állati természet, a hibridizáció, a természeti törvényeknek ellenálló test, a média vagy a mozi által ihletett hétköznapi fikció-jelenetekben résztvevő emberek, akik belemerülnek a fogyasztás termékeibe és tárgyaiba... Ezáltal bontakozik ki előttünk a fizikai kifejezés teljes szisztémája, valamint a társadalom- és környezetábrázolás szempontrendszere.
Még ha különböző médiumokat használnak is - festészet, rajz, akvarell, fotó - ezekben a művészekben közös az igyekezet, hogy elmeséljék saját történeteiket, identitásukat, de azt a vágyukat is, hogy hassanak a világra és a társadalomra. Így, a néha semmitmondó látszat ellenére, ezek a többféleképpen értelmezhető művek meglehetősen kritikusak, ha az egyén és a vallás, a szexualitás vagy akár a nőiség kapcsolata kerül szóba, ahogyan ezt például Moizer Zsuzsa vagy Szépfalvi Ágnes képein láthatjuk.
Hasonlóképpen, Gyenis Tibor fotói - a maguk fanyar és humoros módján - élénken elvetik az egyén standardizálását, a modellek és sztárok felbukkanásának divatját abban a világban, amely körülvesz minket.
Ugyanez Révész László László törekvése is; ő a grafikáin kérdőjelezi meg az alkotások helyét és vonzerejét egy olyan társadalom ábrázolásával, amely képtelen arra, hogy a dolgok mélyére lásson.
Közel sem arról van itt szó, hogy valamiféle különleges magyar stílust vagy művészeti irányzatot fedezhetünk fel ezekben az Identity Fiction keretében összegyűjtött művekben. Ezek a képek elsősorban történeteket közvetítenek. Intim narratívák, traumatikus történetek: ezek a mesék utak is, melyeket négy művész fedez fel egy-egy sajátos mise en scène szemszögéből - művészek, akik azokra az összetett területekre vetették a pillantásukat, amelyek az identitás problémakörét alapjában meghatározzák.

Dimitri Konstantinidis
Igazgató

Fordította Szele Bálint

Meeting Europe - Hungary

Identity Fiction